Ne hanyagold el belső gyermeked

Ne hanyagold el belső gyermeked

Ne hanyagold el belső gyermeked

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2019/02/27/ne_hanyagold_el_belso_gyermeked

Gyermekkorunkban, mikor még a vágyak és szükségleteink uralnak minket, borzasztóan ki vagyunk szolgáltatva környezetünknek. Az azonban, hogy hogyan reagálnak ránk abszolute rajtuk múlik, de mégis belénk ég, és hordozzuk egy életen keresztül. Nem túl fer játék ez, de hát ez az élet!

Felnőttként ugyan képessé válunk már kiszolgálni magunkat, a gyermeki énünk mégis velünk marad - akár engeded kibontakozni, akár igyekszel elrejteni, elnyomni, ő továbbra is a részed lesz. Sőt, aktívabban működik, mint gondolnád! És őriz minden gyermekit belőled: alapvető szükségleteidet, gyermekkori hiedelmeidet, automatikus érzelmi reakcióidat, mert pontosan úgy működik még most is, ahogy te gyermekként működtél. Az implicit emlékek mélyen az elménkben léteznek, és tudattalanul tudnak a felszínre törni. Amikor ilyen emlékeket tapasztalunk, gyakran úgy érezzük magunkat, mintha visszatérnénk abba a – „gyermekkori/fiatalkori” - helyzetbe, amit újra átélünk, és éppúgy reagálunk, mint ahogyan azt tettük korábban.

Ezért is lenne gyermekkorban egy nagyon fontos fejlődési feladat az önkontroll és a vágykésleltetés elsajátítása. Ez persze nem jelenti azt, hogy felnőttként minden esetben el kell halasztanod a vágyaid kielégítését, csak ésszerűbb tudatos döntések mentén élni a hétköznapjaid. A megértés nélkül magunkra erőltetett szabálykövetés okozhat bennünk tehetetlenségérzést, ami gyakran dühvel társul - dühös voltál, mert úgy érezted: nincs más választásod. És ez az érzés sokszor felnőttkorodban is kísért, még akkor is képes vagy megélni ezt a fajta kiszolgáltatottságot, ha alapvetően lenne lehetőséged megváltoztatni a szituációt.

Régi érzelmeink és korai identitásunk megjelenése a jelenben nem egy olyan mintázat, ami csak a párkapcsolatainkban ismétlődhet. Személyes és szakmai életünk számos területén megfigyelhető, és jelentős hatással van felnőttként is döntéseinkre. Minél több reakciónk hasonlít múltbeli énünkhöz, annál valószínűbb, hogy régi viselkedési mintáink szerint cselekszünk jelenlegi életünkben. Ez nem a szülők hibáztatásáról szól, sem arról, hogy minden szülői befolyás negatív. Szerencsétlen tény, hogy gyerekként sokkal nagyobb valószínűséggel „raktározzuk el” az egyszeri negatív tapasztalatot, félelmeket, a szülők általi nagyobb kifakadást, mint a pozitív jeleneteket.

Na hanyagold el belső gyermeked

A belső gyermeki énünkben koncentrálódik az összes elnyomott vágyunk a figyelemre s törődésre, amit követelt volna szüleinktől. Ez a kis rész kezelte mindazt, amikor nem szerettek, amikor magányos voltál és cserbenhagytak, elfordultak tőled. Valójában ezek teljesen normális és emberi események lettek volna, de az egó nem tudta kezelni, s létrehozta ezt az aspektust: a belső gyermeket. S elárulom, meddig lesz szükséged arra, hogy szeressenek: amíg a belső gyermekedet meg akarod gyógyítani, vagy dédelgeted, vagy más módon foglalkozol vele.

Mert amíg figyelsz rá, addig élteted azt a részedet, ami benned negatív és szeretetre vágyik. Nem kell etetned magadban a saját démonaid; még akkor sem, ha azok nagyon elesettnek, kicsinek és szomorúnak néznek ki. Ha tudatosítjuk magunkban, hogy mit idéz elő bennünk a múltunk, kevésbé valószínű, hogy újraéljük a múlt jeleneteit és érzéseit. Ezeket kineziológiai oldásokkal nagyobb szépen fel lehet lágyítani. Minél többet hallunk és beszélünk régi emlékeinkről, és megalkotjuk életünk összefüggő történetét, annál jobban meg tudjuk különböztetni fájdalmas emlékeinket, valamint meg tudunk szabadulni az általuk teremtett korlátoktól.

A szenvedő belső gyermeked csak addig létezik, amíg te életben tartod: és amíg életben tartod, addig MINDIG is foglalkozni kell vele. Nem tudod meggyógyítani örökre, mert ha meggyógyítod, attól még létezni kívánni fogja a figyelmet, a törődést, a szeretetet. Egész életeden át. A halálodig. Nem tudsz tőle megszabadulni, megköveteli a figyelmet. Csak a Belső Gyermek által vagyunk képesek megélni a feltétel nélküli boldogságot. Amikor nincs ott az a bizonyos "majd akkor leszek boldog, ha..." - csak egyszerűen boldog vagy, mert létezel, és jól érzed magad a bőrödben!

2019/2/27 : Vildus Szólj hozzá!
Tedd le terheid

Tedd le terheid

Tedd le terheid

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2019/02/13/tedd_le_terheid

Életünk során rengeteg olyan kellemetlenség ér bennünket, amelyek a tudat legmélyén raktározódnak el: traumák, sokkok, fájdalmak, megaláztatások, lelkiismereti problémák, amelyek - bár tudatosan már rég elfeledkeztünk róluk - még évek múlva is mérgezik a testünket és a lelkünket. Az ilyen blokkok akadályozzák a test és a lélek szabad energiaáramlását, ez pedig érzelmi gátlásokat, frusztrációkat, önértékelési zavarokat válthat ki, de akár testi tüneteket is okozhat. Gyakran nem is tudjuk, hogy mi áll mindennapi panaszaink hátterében.

A lelki blokkok háromféle múltból származhatnak. Egyes keleti felfogások szerint megjelenhetnek az előző életek meg nem oldott konfliktusai, de a magzati traumák is, illetve a születésünk óta eltelt időben történt események.

Amik ma vagyunk, az egyben a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is. Ha figyeled Magad, és a külvilágra adott reakcióid, hogy mik azok a témák, jelenségek, vitás helyzetek, amelyek leginkább testi tünetet váltanak ki belőled, akkor tudatosan el tudsz kezdeni dolgozni magadon. Ezt semmiképp sem érdemes görcsösen tenni, anélkül is minden zajlik, csak figyeld magad!

Mostanában olvastam és nagyon tetszik, mely szerint „egy érzelem hormonideje 2,5 perc”. Ha nem kapaszkodsz bele az érzésbe és nem próbálod elengedni sem, akkor ennyi ideig tart átélni azt, ami felbukkan. Hihetetlennek tűnhet, de a legnagyobb áttörést pont ilyen kétésfélpercek átélése, megélése hozhatja.

Amikor az életben problémával találkozol, az semmi más, mint a benned zajló folyamatoknak az eredménye. Lényeges viszont, hogy ezekben a helyzetekben, ne kezdj el gondolkozni!

Tedd le terheid

Valódi válaszokat az életed valódi kérdéseire nem a gondolkodás által fogsz kapni. Ugyanazokat fogja válaszolni, amiket eddig is hallottál, a berögzült mintáidat. Valószínűsítem, hogy félelem/fájdalom/szenvedéssel telve, de így ki kell ábrándítsalak, de nem jutsz eredményre. Az elmén túli tapasztalás világába az elmével nem tudsz bejutni, az onnan nem tud kivezetni.

Ha nem gondolkodsz, csak figyelsz, az történik, hogy ránézel egy magasabb nézőpontból azokra a dolgokra, ami ott van benned, kvázi ítélkezés nélkül. Nem tudod tovább azt játszani, hogy nincs, mert ráláttál, hogy ott van benned. Már magával ezzel a ránézéssel egyfajta tisztulás indul be, ha hagyod. Addig is a világod csak a benned lévő folyamatoknak a tükröződése. Egyetlen dolgot lehet vele csinálni: átalakítani. Nem megoldani, nem takarítani, nem takargatni, hanem beépíteni.

De ahhoz, hogy be tudd építeni, meg kell ragadni. Gondolatokkal soha nem fogod tudni átalakítani a benned lévő negatív tartalmakat, ha nem cselekszel, ha nem azonosulsz vele, nem válsz eggyé vele. Ez a titka! Ha beintegrálod, beépíted a benned lévő negatívat önmagadba.

Például, amikor benned van a magányosság érzése, fordítsd meg! Ne a magány elkerülése hajtson, hanem az egyfajta lehetőség legyen, hogy túllépj rajta. Éld meg, vállald, szeresd ezt az állapotot is, hiszen ez is részed! Engedd, hogy hasson és hogy történjenek az események, hidd el nem vagy egyedül!! Érezz rá minél jobban, és ne annyira a szavakra, gondolatokra figyelj, azok csak eszközök ahhoz, hogy megtaláld magadban a válaszokat.

Érzelmeink arra hivatottak, hogy megéljük, és nem arra, hogy elrejtsük őket! Minden érzelem, amelyet nem éltünk meg teljes mélységében, valahol elraktározódik a tudatalattinkban és arra vár, hogy egyszer újra elővegyük és teret adjunk neki.

Ami előttünk és mögöttünk áll, az semmi ahhoz képest, ami bennünk rejlik. Ha feltárjuk a belső világunkat, csodálatos dolgok történhetnek! Ha úgy érzed, nem megy egyedül, keress bizalommal.

2019/2/26 : Vildus Szólj hozzá!
A szervezet igazi alkímiája

A szervezet igazi alkímiája

A szervezet igazi alkímiája

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2019/01/30/a_szervezet_igazi_alkimiaja

A gyermekre vágyó párok egy része kénytelen megküzdeni a sors kegyetlen tréfájával, a meddőséggel. „Jókor jó helyen” ez a titka a sikernek, és ez a titka a sikeres fogantatásnak is. Viszont ha a hormonális feltételek nem támogatják a találkozást, vagy anatómiailag problémás a jó hely kritériuma, esetleg valami fertőzés vagy immunológiai reakció nehezíti az odajutást, netán a psziché állít akadályt vagy a genetika nem ad jó kódokat… akkor a körülmények szerencsés együttállása jelentősen sérül, és a fogamzás késik.

A megtermékenyítés folyamata a szervezet igazi alkímiája. A meddőség hátterében épp ezért mindig hormonális, anatómiai, fertőzéses, genetikai, pszichológiai vagy immunológiai okok valamelyike található. Ez mindkét nemre vonatkozik.

Mivel fogyasztói társadalomban élünk, és hozzászoktunk, hogy minden elérhető számunkra, amit csak akarunk, pont akkor, amikor akarjuk, így elég nehéz elfogadnunk és szembesülnünk azzal, hogy igenis vannak dolgok melyeket nem Mi irányítunk, például a gyerekvállalás is más tészta. A fogantatás nem csak egy projekt, hanem nagyon spirituális történés is. Mi van, ha mi készen állunk, de gyermekünk számára nincs még itt az idő? Ha belegondolsz, hogy az asztrológia kapcsán a születési perc is számít, akkor egy eljövendő születésnél egyáltalán nem mindegy, hogy melyik évben vagy melyik hónapban jön világra gyermekünk. Tisztelnünk kell az ő akaratát is.

Hiába gondoljuk úgy tehát, hogy mi készen állunk a gyermekvállalásra! A fentieken túl még az is szerepet játszhat, hogy gyermek- vagy csecsemőkorban szüleink részéről elszenvedett, majd felnőttkorba magunkkal "cipelt" traumák, a lelkünk mélyén eltemetett, lezáratlan vagy fel nem dolgozott konfliktusok miatt a tudatalattink hevesen tiltakozik esetleg, és ezáltal nem akkor esünk teherbe, mikor mi azt elterveztük, akarjuk!

A női lélek bonyolult és érzékeny. A tudat alatt elfojtott félelmek akár a szüléstől, akár a szülői szereppel járó felelősségtől gátolhatják szintén a termékenységet.

A szervezet igazi alkímiája

A meddőség viszont nem egy végleges állapot, hanem az esetek többségében egy reprodukciós rendszer, mely megfelelő kezelésekkel, orvosolható „betegség”. Mivel a terhesség hárítása nem tudatos, nagy segítséget jelenthet a kineziológia. A kezelések alkalmával kideríthetők, felszínre hozhatók a rejtett félelmek és gátló viselkedésminták. Ha tudatosítjuk a lelki blokkokat, és megváltoztatjuk a gondolkodást, nagymértékben megnő a teherbeesés valószínűsége ezért a negatív gondolati mintáknak az oldásában is sokat segíthet egy kineziológus.

A negatív lelki állapotok természetesen nem csak okai lehetnek a meddőségnek, hanem következményei is, hisz a hónapról hónapra ért sikertelen próbálkozások szintén szorongást, önbizalomhiányt, kisebbségi komplexust, haragot, bűntudatot, depressziót, párkapcsolati problémákat válthat ki, tovább csökkentve ezzel a teherbeesés esélyét.

A meddőség mögött rejtőzhet bármilyen a tudatalattinkban mélyen elásott ok, mely életünk során akár gyermekkorunkban, vagy az anyukánk hasában elszenvedett stressz hatására alakult ki. Az elszenvedett stressz és a hozzá társított környezeti tényező, ami jelen esetben a terhességgel/gyermekvállalással függ össze és blokkot hoz létre, dyslexiát okoz a teherbeeséssel/gyermekvállalással szemben. Mivel a tudatalattinkban a teherbeesés/gyermekvállalás rossz élményekhez, stresszes helyzethez kapcsolódik, így saját szervezetünk akadályozza a teherbeesést. Ha ezt az okot felderítjük és a hozzá tesztelt specifikus korrekciókkal feloldjuk, azzal a meddőséget meg lehet szüntetni egy szakavatott kineziológus segítségével.

A gátló érzelmek, energiablokkok oldására alternatívaként szolgálhatnak a Bach virágok is. Az eszenciák, a virágokban rejlő belső információ, finom energia felhasználásával szelíd módon oldják a zavaró lelki és kedélyállapotokat, beindítják és segítik a szervezet öngyógyító mechanizmusait, növelik a belső lelki erőt, támogatják a személyiségfejlődést.

Ha szeretnél dolgozni azokkal a blokkokkal, amelyek a termékenység ellen dolgoznak benned, keress bizalommal.

2019/2/26 : Vildus Szólj hozzá!
A gyász és a virágok

A gyász és a virágok

A gyász és a virágok

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2019/01/23/a_gyasz_es_a_viragok

A gyász az a reakció, amit valakinek/valaminek az elvesztése vált ki. Gyászolni szinte bármit meglehet, de a legerőteljesebb érzelmeket a hozzánk közel álló szeretteink halála váltja ki. A reakció természetes, hisz szeretetünk, ragaszkodásunk tárgyát veszítjük el örökre. A gyászmunka lényege és alapvető célja, hogy el tudjuk fogadni a másik halálát. Ez azt sugallja: szembe kell nézni a megváltoztathatatlannal, vagyis tudomásul kell venni, hogy soha többé nem találkozhatunk, nem láthatjuk már élve az eltávozottat. A gyász ideje általában fél-egy évig tart (nem véletlen a kifejezés, hogy „gyászév”), lefolyása váltakozó. Családi ünnepek, karácsony, évfordulók okozhatják a tünetek rosszabbodását.

Más veszteségek (például válás, szakítás, munkahely elvesztése, stb.) is előidézhetnek a gyászhoz hasonló reakciókat, hiszen ezek az élet olyan mértékű átrendezését követelik meg, amihez időbe telik alkalmazkodni.
Azt, hogy a gyász folyamata kinél, milyen gyorsan zajlik le, azt nem lehet megmondani, de a virágeszenciák segítségével tudjuk oldani a különböző fázisokban keletkező érzelmi vasutak kilengéseit.

Tagadás és izoláció
A gyászolók ilyenkor érzelmileg bénultnak és kiüresedettnek érzik magukat, de jellemző rendkívül sok érzelem feltörése is. Előfordulhat akár, hogy a gyászoló nem tud tisztán gondolkodni, beszélni, ami mások szemében közömbösségnek is tűnhet. Az elutasítás nemcsak az első stádiumban, hanem később, a feldolgozás folyamán is előfordulhat. Ez jó esetben időleges védekezési módszer, amit a helyzet részleges elfogadása vált fel.
Nagy segítség lehet a kezdeti fázisban az ernyős madártej, valamint az elsősegély keverék mely valamilyen trauma vagy tragédia kapcsán, oldja a sokk hatása alatt lévőket, abból a helyzetükből, amiből képtelenek kilábalni. Testi vagy lelki traumák oldására, feldolgozhatatlan, vigasztalhatatlan események enyhítésére.

Harag
Az érzelmek feltörését düh, harag és mánia követi. A gyászoló közvetlen környezetében élők számára ezt a legnehezebb elviselni, mivel az érzelmek mindenkire kisugároznak. A gyászoló a felelősöket keresi, néha az elhunytra is dühösek, bár ezt nem vallják be maguknak. Előfordulhat az is, hogy magukat hibáztatják a halálesetért, ilyenkor bűntudat is gyötri őket, különösen, ha nem ápoltak felhőtlen viszonyt az elhunyttal. Ebben az esetben nagy segítségünkre lehet az erdei fenyő. Sokan megrekednek ebben a fázisban, és depressziósnak tűnnek, ám ez nem a fájdalom elfojtása miatt van, hanem mert képtelenek másra gondolni. Ellenőrizhetetlennek tűnő módon váltogatják egymást a legkülönbözőbb érzelmi állapotok: a megkönnyebbülés, harag, szomorúság, félelem, bűntudat, depresszió stb. Sok esetben testi tünetek is előfordulhatnak: étvágytalanság, álmatlanság, gyengeség, szédülés, mellkasi és emésztési problémák.
Ebben a szakaszban a düh, harag és féltékenység kezelésére a magyal sokat tud segíteni, azoknak, akik úgy érzik mindenki ellene van, becsapva érzi magát. Pozitív állapotban nagylelkűvé válnak az emberek. Képesek úgy adni, hogy nem várnak viszonzást. Együtt érzőekké válnak, szeretnek, és szeretetre méltóak lesznek. Akiket pedig bűntudat gyötör, s úgy érzik nem érdemlik meg a jót, nem érdemesek mások szeretetére, azoknak az erdei fenyő nyújthat vigaszt. A történtek miatt hátra sorolják önmagukat, érdemtelennek érzik magukat az elismerésre.

A gyász és a virágok

Alkudozás
A gyászoló az első fázisban, ha nem volt képes szembenézni a veszteséggel, és nem talált bűnöst a második fázisban, a harmadik szakaszban egyfajta egyezségre próbál jutni, ami talán késlelteti az elkerülhetetlent. Ilyenkor mindenféle kérdések merülnek fel: ha idejében elvittük volna orvoshoz, ha más szakember véleményét is kikértem volna stb. Ezek mögöttes szándéka, hogy megvédjék a gyászolót a fájdalmas valóságtól.
A szelíd vadgesztenye kiváló gyógyír lehet azoknak, akik mélységes fájdalmat élnek át. Teherbíró képességük végére értek. Pozitívabb állapotban elismeri, hogy a krízisben benne rejlik a változás, változtatás lehetősége, annak ellenére, hogy a helyzet nem változik mégis képes lesz nyugalommal szemlélni azt.

Depresszió
Ebben a szakaszban már a tudatos emlékezés dominál, és előkerülnek a szép emlékek is. Csökken a gyász tüneteinek intenzitása, erősödik a racionális elfogadás. A több hónapon át tartó fázis során évfordulók alkalmával a tünetek újra felerősödhetnek. Ez ugyanakkor az elfogadás állapotának előkészítése. Az elhunytat ismét intenzíven gyászolja a hozzátartozó, előfordulhat, hogy átveszi annak stílusát, szokásait. Gyakori, hogy belső párbeszédet folytat az elhunyttal, ami elősegíti az elszakadást, hisz a párbeszéd végére sok esetben egy teljesen más belső alakká transzformálódik az elhunyt. A fázis akkor sikeres, ha a gyászoló képes elfogadni az elválást.
Vadrepce, azoknak, akiknek szomorúsága ok nélküli. Ahogy jön, úgy el is múlik. Ez lehet pár óra, de lehet több nap is. Pozitív állapotban visszatér az öröm. Belső stabilitás jellemzi, melyből külső körülmény nem tudja kibillenteni.

Elfogadás
Abban a pillanatban, amikor a veszteség már nem köti le a gyászoló minden pillanatát, megkezdődhet egy, a világhoz és önmagához fűződő új viszonynak a kialakítása. Ebben a szakasznak a gyászoló emlékeiben tovább él ugyan az elhunyttal kapcsolatos múlt, de képes a normális életvitelre. Ismét tud örülni az élet szépségeinek, nem gyötri bűntudat, vannak életcéljai és tervei azok megvalósítására. Megújulnak szociális kapcsolatai, elmúlnak a testi tünetek, megszűnik az érzelmi hullámzás. A gyászolók egy része lelkiekben gyengének, sebezhetőnek érezheti magát az öt szakasz után, míg mások megerősödve, számos tapasztalattal felvértezve zárják le a gyászt.
Akiknek az új helyzetek elfogadása nehezen megy, akik nehezen viselik a változást, hagyják magukat befolyásolni mások által a dió kiváló eszenciának bizonyulhat. Pozitív állapotában ugyanis az újdonság nem lesz riasztó, kíváncsisággal néz elébe. Segít a szükséges változtatásokat véghezvinni, vagy folytatni a terveket, még ha mások más véleményen vannak az üggyel kapcsolatban.

Ha a kilábalás kezdeti szakaszában még nehezen kommunikál és teremt kapcsolatot, akkor békaliliommal oldhatjuk a blokkokat. Hatására könnyebbé válik a kapcsolatfelvétel, mindemellett  a bölcsesség és a méltóság továbbra is meghatározó jellemzője marad.

Bármilyen fájdalmas is a veszteség megélése, ez egy természetes folyamat. Az elengedés hosszú folyamat végig kell járnunk, ezt az utat, nem spórolhatjuk meg, még ha nagyon sok fájdalommal is jár. Ez szükséges ahhoz, hogy folytatni tudjuk az életünket, tisztességgel, blokkok nélkül.

2019/1/25 : Vildus Szólj hozzá!
Újévi fogadalmaink buktatói

Újévi fogadalmaink buktatói

Újévi fogadalmaink buktatói

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2018/12/27/ujevi_fogadalmaink_buktatoi

Újévkor sokan tesznek fogadalmat, hogy megváltoztatják addigi szokásaikat, életvitelüket. Sokunk számára az újévi fogadalmak jelentik a testi-lelki egészségüket illető elhatározások kulcsfontosságú pontjait, melyeket 12 hónapon át követhetnek majd.

Az év utolsó napján jó, ha visszatekintünk. Mi az, amit megtanultunk, ami a hasznunkra vált, építet esetleg leépített. Azaz ne csak a jó dolgokat vegyük számításba, így könnyebben rálátunk azokra a területekre, amik kerülendők a jövő évet illetően. Érdemes arra is időt szánni, hogy megfogalmazzuk: a következő évben mi az, amin változtatni szeretnénk, mi az, amit szeretnénk megtartani, valamint, hogy milyen célokat szeretnénk elérni, megvalósítani az előttünk álló újabb 365 napban. Milyen emberekké szeretnénk válni, mit érdemes magunkban formálni. Így érkeztünk el tehát ennek legközismertebb formájához, az újévi fogadalmakhoz. Ami nem más, mint a változás, változtatás szándéka.

A siker egyik kulcsa talán az, hogy nem kell azonnal és mindent megváltoztatnunk, megfogható és kivitelezhető célokra van szükség.

A Statistic Brain Research Institute tavalyi felmérése szerint a top 10 leggyakoribb újévi fogadalmak közé tartozik, hogy lefogunk fogyni vagy egészségesebben étkezünk, leszokunk a dohányzásról esetleg több időt töltünk szeretteinkkel. Azonban több, mint 40% egyáltalán nem tudja betartani, amit ígért, majdnem 50% néhány dolgot be tud tartani, és mindössze alig több, mint 9% vallja azt, hogy valóban meg is tartotta, amit megfogadott év elején.

Újévi fogadalmaink buktatói

John Norcross amerikai egyetemi professzor és pszichoterapeuta munkatársaival együtt vizsgálta az újévi fogadalomtételek hátterét, mely szerint nem a fogadalom mibenléte, vagy a fogadalmat tévő neme, illetve életkora az, ami befolyásolja az adott fogadalom megvalósításának sikerességét. Sokkal inkább arról van szó, hogy milyen stratégiát használunk a változás eléréséhez. Azok a személyek, akik stimulusvezérelt vagy megerősítő, jutalmazó stratégiát használtak erre, sokkal sikeresebbek voltak a változás elérésében, mint azok, akik úgynevezett tudatosságnövelő stratégiát alkalmaztak. Például, akinek célja a dohányzásról való leszokás volt, az sokkal inkább célt ért azzal, ha kerülte az olyan helyeket, ahol dohányoznak (például különböző bárok), mintha az elszürkült tüdőről vagy ehhez kapcsolódó felhívószövegről tett ki plakátot a lakásában vagy az irodájában. Erre jó példa lehet a cigarettás dobozokon szereplő elrettentő kép és szöveg is, amely a dohányosokat alapvetően nem tántorítja el a cigarettázás szokásától.

Ezért van tehát, hogy könnyen fogadkozunk, ugyanakkor sokkal nehezebben teljesítjük azt. Ha készen állunk változtatni, és felkészültünk arra, hogy ezért viselkedésen, cselekvés formájában is tegyünk valamit, akkor nagy valószínűséggel sikerrel fogunk járni fogadalmunk kivitelezésében, a változtatásban. Készülj fel arra, hogy a legkisebb életmódváltozás is nagyon nehéz lesz. Ismerd meg jobban önmagad. A képességeidet, határaidat. A tervezés önmagában erre nem elég.

Amennyiben teszel fogadalmat újévkor, tényleg elszánt vagy, és valóban szeretnéd elérni a célt, amit kitűztél magad elé, akkor természetesen ne tántorítsanak el a számadatok, legyél benne abban a kevés százalékban, akiknek sikerül!

Sikerekben gazdag újévet!

2018/12/31 : Vildus Szólj hozzá!
Hangold fel magad!

Hangold fel magad!

Hangold fel magad!

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2018/12/20/hangold_fel_magad

A legtöbbünk rengeteg időt tölt azzal, hogy aggódik a jövő miatt, gondolatban újrajátssza a múltat és általánosságban véve inkább az élet azon részeire fókuszál, amelyekkel elégedetlen. A negatív és nem kívánt gondolatok meggátolhatják, hogy élvezd az életet, elterelhetik a figyelmedet a fontos dolgokról és leszívhatják az energiádat. Emellett aggodalmaskodóvá és lehangolttá tehetnek.

Aeron Beck viselkedéskutató pszichológus szerint, az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák az érzelmi reakcióikat és a viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az eseménynek különböző jelentése lehet az egyes emberek számára.

A különböző pszichés megbetegedések esetén zavart szenved az információfeldolgozás, és így az események és történések torzult, félreértelmezett jelentést nyernek. Ennek következményeként alakulnak ki a különböző negatív érzelmi állapotok.

A hangulatunkat számos külső és belső tényező befolyásolja, ami hatással van arra, hogyan éljük meg egy-egy napunkat. Ha időről időre úgy érezzük, a hangulatunk átveszi a kontrollt az érzéseink és a gondolataink felett, és egyik rossz nap következik a másik után, nem szabad elfelejtenünk, hogy sok olyan eszköznek vagyunk a birtokában, ami segít túllendülni a nehéz időszakokon. A legjobb hangulatjavító pedig gyakran a viselkedésünk módosítása lehet, és az, ha tudatosan a kezünkbe vesszük az irányítást.

Jó hír, hogy ha elszántan gyakorolsz, a negatív gondolkodási mintázatokat olyan gondolatokra cserélheted, amik ténylegesen segítenek rajtad. Íme 5 mód a negatív gondolatokkal való megküzdéshez:

Hangold fel magad!

Ismerd fel a torzításokat a gondolkodásodban! Az elménk rendkívül leleményesen és kitartóan képes meggyőzni minket olyasmiről, ami valójában nem is igaz. Ezek a hibás gondolatok megerősítik a negatív gondolkodásmódot. Ha azonban felismered őket, megtanulhatod, hogy hogyan kerekedj felül rajtuk! Íme néhány gyakori gondolkodási torzítás:

  • A dolgok fekete-fehérben látása – mindent vagy így, vagy úgy látni, átmenetek nélkül
  • Személyessé tétel – az a feltételezés, hogy bármiért, ami rosszul sül el, te vagy a hibás
  • „Szűrő” gondolkodás – csak a helyzet negatív oldalának meglátása
  • Katasztrofizálás – az a feltételezés, hogy a lehető legrosszabb dolog fog megtörténni

Hagyd az ítélkezést! Nem tudatosan, de mindannyian megítélünk másokat és saját magunkat is. Ha fel tudsz hagyni ezzel (ami nem könnyű, de lehetséges), sokkal kényelmesebben fogod érezni magad. Egy jó technika erre a „pozitív ítélkezés”: ha észreveszed, hogy negatívan ítélsz meg egy személyt, egy szituációt, vagy saját magadat, keress pozitív jellemzőket is!

Koncentrálj az erősségeidre! Az emberi természetből fakadóan hajlamosak vagyunk hosszasan elidőzni a negatívumoknál és átsiklani a pozitívumok felett. De minél többet gyakorlod, hogy az erősségeidre fókuszálj és ne a hibáidon rágódj, annál könnyebben fogod pozitívan látni saját magadat és az életedet. Ha azon kapod magad, hogy keményen ítéled meg a személyiségedet, vagy a cselekedeteidet, állj meg egy pillanatra, és gondolj valamire, amit szeretsz önmagadban!

Kérdőjelezd meg a negatív gondolatokat! Állj meg és értékeld a hitelességüket! Gondolj bele, hogy hogyan reagálnál, ha egy barátod beszélne így magáról! Valószínűleg cáfolnád a negatív látásmódját. Alkalmazd ezt a logikát a saját gondolataidra is!

Távolodj el a negatív gondolatoktól! Ennek egy módja, hogy engedélyezel magadnak egy bizonyos időtartamot (mondjuk 5 percet), amit az adott gondolatra szánsz. Ezután tarts szünetet, összpontosíts másra és haladj tovább a napoddal!

Hidd el, az útkeresés bátor dolog és annak legalább olyan fontos része az, hogy felismered és elfogadod azt, ami neked nem működik, ahhoz ne ragaszkodj görcsösen.

Gyakorold a pozitív gondolkodást, a hála érzése különösen sokat segít. Már maga a mosolygás is optimistábbá, boldogabbá tesz. Ezen alapvető közérzet javító tippek mellett, érdemes lehet a meglévő probléma mértékének megfelelő szintű szakember hathatós segítségét igénye venni.

2018/12/31 : Vildus Szólj hozzá!
Életközepi válság

Életközepi válság

Életközepi válság

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2018/12/13/eletkozepi_valsag_504?fbclid=IwAR16LEWSkC5sRuSGDtvSwESDpdXDF2FbFrFTuv0FKU-4DkKfo1i4jjj1iXY

Gyakran érezheti egy középválságban lévő ember, hogy nem élt még eleget, számtalan dolgot elszalasztott.

Nagyon nehéz rádöbbenni arra, hogy öregszünk, életünk felfelé tartó íve véget ért, a világmegváltó terveink elmúltak. Nehéz elfogadni, ha valami nem úgy sikerült, ahogy azt elterveztük. A beletörődés nem jelent megoldást, mivel az hosszú távon fejti ki negatív, lélekromboló hatását. Tenni kell azért, hogy az ember képes legyen új, elérhető, de nem túl könnyű célokat kitűzni maga elé.

Az új célok eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő önismeret. A célok alatt itt már kevésbé érdemes a tárgyias vonalon maradni; a belső fejlődés, valami új ismeret elsajátítása ekkor sokkal nagyobb erőt és kitartást adhat. Érdemes egy nagyobb változást több kicsivel kezdeni. Fokozatosan újraépíteni az életünket.

Addig, amíg csak késztetést érzünk a régi, be nem teljesült vágyak felélesztésére, nem fogunk tudni egyről a kettőre lépni. Azok, akik nem képesek túljutni ezen a válságon, bizony szélsőséges, akár vissza nem fordítható döntéseket is meghozhatnak.

Előfordul azonban, hogy a gondoskodás helyett az énközpontúság kerül az előtérbe ebben az életszakaszban. Ilyenkor a személy nem tud/akar részt vállalni közvetlen környezete, és azon keresztül a társadalom támogatásában. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy megjelenik a céltalanság érzése: az élete sehova sem tart, egy helyben stagnál.
Az életközépi válság Jung szerint nem más, mint amikor ráébredünk arra, hogy már szinte mindent elértünk, amit fiatalon elterveztünk – szerető társ, karrier, gyerek, ház, kocsi, kutya, nyaraló és a többi… Kitűzünk egy célt, keményen dolgoztunk érte, és ott vagyunk a finish-ben (hiszen erre vártunk egész életünkben), majd átlépve a bűvös célvonalat elgondolkodunk: most tényleg ezért? – hát ez nem is olyan nagy durranás…

Életközepi válság

Mire számíthatunk még?

Jung elgondolása szerint életünk közepe fele válik világossá, hogy mire is jutottunk eddig – és hogy nagyjából mire számíthatunk még. Realizálódik, hogy a kihagyott lehetőségeink soha többet nem térnek már vissza. Tehát elértük a nagy domb tetjére és muszáj szembesülni vele, hogy innen már csak lefelé vezet az út. Ráadásul az idő múlása mellett egészségügyi problémákkal is egyre gyakrabban kell szembesülnünk és megküzdenünk. Ezért is nagyon fontos ezekben a nehéz pillanatokban észben tartani, hogy:

Mindezeket az érzéseket és gondolatokat normatívnak, azaz a fejlődés természetes velejárójának tekintjük. Ha ebben a nehéz életszakaszban vannak olyan megtartó emberi kapcsolataink, amelyekre támaszkodhatunk, vagy belekapaszkodhatunk, az nagyon sokat hozzá tud tenni ahhoz, hogy  minél gyorsabban kikecmeregjünk a krízisből, és megtaláljuk, át- és megéljük azokat a dolgokat, amelyek igazán boldoggá tesznek minket.

2018/12/13 : Vildus Szólj hozzá!
Év végi szeretetteljes hajrá

Év végi szeretetteljes hajrá

Év végi szeretetteljes hajrá

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2018/12/06/ev_vegi_szeretetteljes_hajra

Egy évben sok ünnep van, köztük talán a legszebb és legtöbb készülődést kíván a szeretet ünnepe, a karácsony, mely egy szeretetteljes ünnep. Szerencsére van még időnk és lehetőségünk, hogy olyan napokká varázsoljuk, melyekre életünk végéig szívesen emlékezünk. És nem csak mi, hanem a családunk, barátaink is. De azért ne legyünk nagy elvárásokkal, hisz ezzel ezekben a napokban is magunknak okozunk energiaveszteséget, stressz formájában. Épp ezért karácsonyig is minden nap szánj időt magadra. Íme néhány tipp, amivel megvalósítható a meghitt, feszültséget nélkülöző ünnep, hogy ne átvészeljük, hanem élvezzük a karácsonyi ráhangolódást. És mellé természetesen néhány Bach-virág, ami támogat benneteket a szeret ünnepéhez vezető úton.

HORNBEAM (Gyertyán) – Ha nehezen bírod elkezdeni a kigondolt feladatok megvalósítását. Csak tolod magad előtt, aztán a végén mindig kapkodás lesz, vagy megalkuvás. A szürke, hirtelen jött hideg esték közül válassz egyet és kuckózz be egy bögre forró kakaóval vagy teával, vagy akár egy finom pohár vörösborral és készíts menetrendet, listát. Ha készítesz egy kis menetrendet, hogy melyik nap, mit intézz el, akkor jó eséllyel elkerülöd az ünnepek előtti rohangálást. Ajándékok beszerzése, szaloncukor, díszek, fa, a menüt is érdemes előre tisztáznod a fejedben, hogy utána már csak a hozzávalókat kelljen beszerezned.

CENTAURY (Kisezerjőfű) – Ha mindenki kívánságának szeretnél eleget tenni. Nehéz meghúznod a határt, félsz, hogy azzal, hogy nemet mondasz, megbántasz másokat. Írd össze, hogy kiket szeretnél megajándékozni, és azt is, hogy saját készítésű vagy vásárolt ajándékkal szeretnéd-e meglepni őket! Látogass ki az adventi vásárba! Biztosan összetalálkozol ismerősökkel is, akikkel jó lesz egy pohár forró tea vagy forralt bor társaságában feleleveníteni a régi, vicces emlékeiteket! A jóleső nosztalgia feltölti az embert akár egyedül lődörögsz, akár társasággal.

HONEYSUCKLE (Jerikói lonc) – Ha a régi ünnepekhez vágyódsz vissza, úgy érzed, hogy ma már nem olyan a hangulat, mint amikor élt egy számodra fontos családtagod, vagy amikor máshol laktatok, vagy, amikor a gyerekek is veletek voltak, utazz el. Lépj ki a komfortzónádból és szakíts a hagyományokkal. Ha egyedül vagy, de akár pároddal is, ne ragaszkodjatok a tardíciókhoz, hisz a szokások megkötnek. Rengeteg jobbnál jobb wellness lehetőség kínálkozik hazánkban és le van tudva a gond mindenről.

Év végi szeretetteljes hajrá

VERVAIN (Vasfű) – Másnak is lehet jó ötlete, jó megoldása. Hallgasd meg őket is és, ha kell légy képes váltani. Engedd el az ideáidat. És engedd meg magadnak a kikapcsolódást is. Ne vállald túl magad, hiszen nem erről szólnak ezek a hetek. Nem várja el senki sem, hogy szétszakadj. Állj, ülj meg néha és inspirálódj baráti társaságban vagy hallgass karácsonyi hangulatot varázsoló zenéket és engedd, hogy átjárja a tested-lelked a családi találkozás örömeinek szóló jóleső melegség!

De úgy vélem a karácsonyra leginkább lélekben kell készülni. Fontos, hogy az adventi időszakban igyekezzünk több időt szánni akár a befelé, akár az egymásra figyelésre. Ha egymásra is figyelünk, elkerülhetjük a karácsony előtti stresszt. Gondolkodjunk el azon, hogyan szeretnénk lélekben készülni az ünnepre? Kapcsoljuk ki gyakrabban a telefonunkat. Érdemes azon is eltöprengeni, mitől lesz karácsonyi hangulatunk. Az emberi kapcsolatok kapcsán is érdemes összegezni, számba venni, hogy mi maradt el, mit lehetne pótolni egy gesztussal. Ha év közben megbántottunk valakit, vagy egyszerűen csak nem voltunk vele eleget együtt, karácsonykor elmondhatjuk neki, hogy milyen jó, hogy van nekem, nekünk. Az együttlét, az odafigyelés kell, hogy hangsúlyt kapjon – ez az ünnep lényege. Jó hangolódást, készülődést!

2018/12/06 : Vildus Szólj hozzá!
Ne félj az elutasítástól – Becsüld magad!

Ne félj az elutasítástól – Becsüld magad!

Ne félj az elutasítástól – Becsüld magad!

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2018/11/29/ne_felj_az_elutasitastol_becsuld_magad?fbclid=IwAR0faanxtmlAcf7a8pYLaZRFLcuLlKUGW8Uu0hhzAhjOG8xrUYtKplr0QaE

Ne hagyjuk, hogy negatív gondolataink önbeteljesítő jóslatként befolyásolják viselkedésünket. Ha úgy gondolunk egy helyzetre, hogy „ez életem egyetlen esélye”, sokkal több nyomást helyezünk magunkra, mintha figyelembe vennénk más opciókat is.

A társadalmi környezetünk változásai okozhatnak hosszantartó bizonytalanság érzést, ezeknek a „társadalmi stresszeknek” a folyamatos jelenléte sok emberben létrehozza a generalizált szorongást. A generalizált szorongás meglehetősen gyakori jelenség, aki ettől szenved, az szinte mindenért aggódik. Aki szorong, az állandó nyugtalanságot él át, tele van irracionális félelemmel.

Az stresszes, alacsony önbecsüléssel rendelkező emberek hajlamosak egy specifikus figyelmi torzításra: a számukra kedvezőtlen információkat, egyszerűen nem veszik figyelembe, vagy felnagyítják sikereiket. Környezetükben nem az elfogadásként, hanem az elutasításként  értelmezhető jelzésekre figyelnek. Csak az elutasításra utaló jeleket veszik észre, majd legtöbbször leragadnak ennél a negatív élményüknél és az észlelt vagy vélt elutasítás miatt aggódni, rágódni kezdenek. A szorongásos embernek hiába mondjuk, hogy csak azt védje meg, amit valóban megtámadnak, ő folyamatosan azt érzi, hogy harcolnia vagy menekülnie kell.

Freud szerint az a gyermek, aki verést kapott, ha csecsemőként tejért sírt, ha kétévesen belepiszkított a nadrágjába, vagy óvodásként megmutatta a nemi szervét, könnyen azt tanulhatta meg, hogy az ösztöntörekvései veszélyesek, és ezért minden ösztön megnyilvánulása esetében szorongást él át. A széltől is óvott gyermekeknél pedig azért magas a szorongásszint, mert nem alakult ki semmilyen gyakorlatuk a szorongás átélésében, és így a szorongás kezelését sem tanulhatták meg. A szorongás igen gyakran társul depresszióval. Mind a munkahelyünkön, mind a magánéletünkben nehéz megtalálnunk azt az utat, amelyen járva megfelelünk a társadalmi elvárásoknak, de nem veszítjük el a saját énünket sem.

Csökkentheti a szorongást, ha alternatív lehetőségeinknek tudatában vagyunk. Mivel érzelmi valóságunkat mi magunk teremtjük, ezért nagy hatással lehetsz Te Magad is saját hangulatodra és önértékelésedre. Kudarcaink oka gyakran a kellő önismeret, az önbizalom hiánya.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük a lelki egészségünket? Törekedjünk arra, hogy önmagunkból a lehetséges legjobbat hozzuk ki. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy megismerjük önmagunkat, kellő önbizalom mennyiséggel rendelkezünk. Önmagunkra figyeljünk, önmagunk valóságára, ne pedig arra, hogy mások milyennek akarnak látni bennünket. Járjunk a földön, számoljunk a reális lehetőségeinkkel, használjuk a józan eszünket, és közben próbáljuk meg kihozni magunkból és a lehetőségeinkből azt, ami számunkra a legjobb.

Ne félj az elutasítástól - Becsüld magad!

Az önbecsülés felelősségteljessé tesz, valamint a céloknak megfelelő cselekvésre inspirál. Persze önbizalma csak annak lehet, aki elfogadja önmagát. Az önbizalom elégedettséget biztosít, de mindenekelőtt azt az érzést kelti, hogy képesek vagyunk megfelelni, és eleget tenni a kihívásoknak. Amíg a magában kételkedő egyén agonizál, addig a magabiztos cselekszik, elhiszi, hogy képes irányítani és befolyása alatt tartani a történéseket.

Valójában az önbizalom fontosabb tulajdonság a magabiztosságnál. Ez ad az embereknek a legkritikusabb pillanatokban is erőt a túléléshez. Amíg a magabiztosság erős stressz hatására meginoghat, addig az önbizalom fenntartja a saját képességeinkben, ösztöneinkben és meggyőződésünkben való hitet.

A magas önbecsülés előnye a bátor hozzáállás a karrierépítésben, valamint az elkövetett hibák elemzése, a hibákból történő tanulás és a konklúzió utáni újabb lelkes tervezés. Az alacsony önbecsülésű embereknél ezzel ellentétben a csalódások utáni meghátrálás tapasztalható, a körülmények és más személyek okolása mellett. Másik „előnye”, hogy a versenyszellemet is fejleszti, mindenekelőtt saját magunkkal szemben, mely eddigi eredményeink, sikereink felülmúlására buzdít. Alacsony önbecsüléssel kényszernek érezzük a fejlődést és az elvárásokat, miközben folyamatos dicséretre, elismerésre vágyunk.

Ne utasítsd el saját magadat, csak azért, hogy elkerüld az elutasítást! Ha hagyjuk, hogy az elutasítástól való félelmünk irányítsa döntéseinket, életmegváltoztató lehetőségektől is eleshetünk. Az önbecsülés folyamatos tanulással, gyakorlással fejleszthető, eredményeképpen cselekvőképessé, magabiztossá válhatsz a mindennapokban.

2018/11/29 : Vildus Szólj hozzá!
Kötődési és viselkedési mintáink

Kötődési és viselkedési mintáink

Kötődési és viselkedési mintáink

https://mindenamikineziologia.blog.hu/2018/11/22/kotodesi_es_viselkedesi_mintaink

A legfontosabb közös vonás mindannyiunkban, a természetes vágy a szeretetre, ölelésre, biztonságra és arra, hogy igényeink befogadásra találjanak, nem pedig elutasításra. Az a mintázat, ahogyan másokhoz viszonyulunk, abban gyökerezik, hogy milyen kapcsolatunk volt kora gyermekkorunkban a szüleinkkel. Ezek a kialakult mintázatok egész későbbi életünkre kihatóan meghatározzák, hogyan fogunk viszonyulni a körülöttünk lévő emberekhez. De nem csak a kapcsolataink lesznek olyanok, mint amilyen a szüleinkkel voltak, hanem a viselkedési mintákat, az értékrendet is nagyrészt tőlük kapjuk.

Az a szülő, aki képes minőségi időt eltölteni önmagával, aki ha van egy szabad órája akkor nem azon gondolkodik, hogy kit hívhatna fel, hanem elővesz egy könyvet és egy jó tea mellett olvasgat, az képes lesz mosolygósan, nyugodtan foglalkozni a gyerekével is. Ehhez viszont felnőttként kell funkcionálni.

Szakértők szerint ösztönösen azokhoz az emberekhez vonzódunk, akik vagy külsőleg, vagy habitusukban hasonlítanak szüleinkhez – vagy azokhoz, akikkel gyermekkorunkban a legszorosabb volt a kapcsolatunk. Ekkor úgy érezzük, hogy valamelyest visszakapjuk a gyermekkori biztonságérzetünket. Ezen minták és minden, amit a szülő tesz, vagy nem tesz, mélyen beleégnek a gyermeki énünkbe. Amikor eljön a kamaszkor, a tomboló hormonok, az iskolai problémák és a függetlenségért vívott harc gyorsan csatatérré változtatja azt a családot is, ahol addig viszonylag harmóniában éltek együtt a családtagok.

Kutatások bizonyítják, hogy a felnőttkori kötődési mintázatok megdöbbentően hasonlítanak a gyermekkorban kialakuló kötődési típusokhoz. Az életünk során kialakult problémáink arra vezethetőek vissza, hogy gondolataink, érzelmeink és tetteink nincsenek egymással összhangban, mert az érzelmi lenyomatokat nem a saját életünkből hozzuk, hanem felmenőink érzelmi traumái (konfliktusai) rögzültek bennünk sejtszinten.

Kötődési és viselkedési mintáink

Hogy az adott személy miként éli meg társas kapcsolatait, egyes kutatások 3 kötődési mintát különböztetnek meg erre vonatkozólag:

Biztonságosan kötődő: „Könnyen kerülök közel máshoz, és nem esik nehezemre, hogy függjek tőle, vagy ő függjön tőlem... Nem tartok attól, hogy elutasíthatnak, vagy túl közel kerülnek hozzám.”

Feltételezhető, hogy a biztonságos kapcsolatot megélő gyermekekből lesznek azok a nyugodt felnőttek, akik kapcsolataikban nem félnek közel kerülni egy másik emberhez, nem tartanak az elhagyástól. Ők az anyai (gondozói) viselkedésnek azt a formáját ismerték meg csecsemőkorban, ahol a szükségleteiket és diszkomfort érzeteiket felismerték. Emellett nagyon sok testi kontaktusban, simogatásban és mosolyban volt részük.

Elkerülően kötődő felnőtt: "Kényelmetlenül érzem magam, ha közel kerülök másokhoz... Nehéz megbíznom másokban...”

Az elkerülő, azaz a túlzott közelséget elutasító felnőtt képtelen mástól függeni és párjában önfeledten megbízni. Érzelmeit nem szívesen mutatja ki, vágyait elfojtja. Feltételezhetően az ilyen párkapcsolati nehézségekkel küzdő ember már kisgyermek korában megtapasztalta a fizikai és lelki kontaktus korlátozottságát, mivel negatív érzelmeire rendszerint visszautasítás volt a válasz. Akkor volt szerethető, ha kiegyensúlyozott babaként viselkedett. Nem csoda, ha az ilyen emberek felnőttként képtelenek az őszinte kitárulkozásra, és inkább nem kerülnek túl közel senkihez.

Szorongóan kötődő felnőtt: „Kényelmetlenül érzem magam, ha közel kerülök másokhoz... Nehéz megbíznom másokban...” „Aggódom, hogy a partnerem nem szeret, vagy nem akarja, hogy vele maradjak... Vágyom rá, hogy teljesen összeolvadjak valakivel, és néha ez a vágyam másokat megrémít...”

A szorongó kötődés felnőttkori megnyilvánulása az elkerülő típus ellentéteként fogható fel bizonyos értelemben. A személy nem a saját, túlzott közeledésétől fél, hanem a másik nem kielégítő, nem elég intenzív szeretete miatt szorong, az elhagyástól és megcsalástól retteg. Megszállottan képesek kötődni szerelmük tárgyához, mély érzelmeik könnyedén kialakulnak. Ugyanazt a bizonytalanságot élik meg, amit az a csecsemő, akinek édesanyja kiszámíthatatlan és bizonytalan, hol túlságosan szerető, hol pedig elutasító. A gyermek az ilyen szülő mellett azt az érzést tanulja meg, hogy saját viselkedésére nincs egyenes ágon egy várható reakció, hanem bármi következhet. Ezt viszik tovább későbbi párkapcsolataikba, ahol állandóan a váratlan miatt szoronganak.

Párkapcsolatanikért és szexuális életünkért mi vagyunk a felelősek. Ha úgy érezzük megoldandó problémáink vannak, keresnünk kell a testhez álló segítséget, amely segít megbírkózni gyermekkori élményeink lenyomataival, szüleink ránk hagyományozott örökségével, kötődési zavarainkkal. A rosszul rögzült belső folyamatok felismerésével, belátásával, önkritikával és önismereti munkával finomíthatóak a kiegyensúlyozott és boldog élet érdekében. Ha úgy érzed, szeretnéd kibogózni ezeket a szálakat keress bizalommal!

2018/11/27 : Vildus Szólj hozzá!